Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Év utolsó napján... Sikos Zsolt verse

2009.10.09

Az Év utolsó napján...


Sötéten szállnak kint a fellegek
Sustorognak a fák,mint ezernyi szellemek.
Egy kicsi faág az ablakomnak koppan,
Valahol messze a kis patak loccsan..

Szokásos hangok,szokásos képek
De most mégis furcsa,mert vége az évnek.
Megint elment egy év..és történtek dolgok.
Nem vicces sztori,amit nektek mondok.

Gyilkosságok,rablás: az idei lista.
Kisbolt betörve..a gyerekeknél bicska.
Káosz mindenhol,és halál félelem.
A másik oldalon a luxus és kényelem..

De nem cserélnék soha,semelyik nagyúrral,
Nem mennék semmire a rengeteg vagyonnal...
A pénz nem áll melléd,ha könnyes a szemed.
A pénz nem bátorít,nem ad puszit neked.

A barátok azok,akik sokat érnek nekem.
Értük ha kell,a kezem tűzbe teszem.
Az idei évemben sok barátra leltem,
Segítettek utamon,ahol jártam-keltem.

Kedvencek is vannak:két kicsi lányka,
Ők a tiszta fény ebbe' a sötét világba'
Csak a szemükbe kell nézni..és látod a lángot,
A szeretet tüze ez..ami őrzi az álmod.

Köszönöm szépen, hogy a barátotok lehettem
Mellettetek a rosszat gyorsan elfeledtem.
Megmaradt a sok-sok gyönyörű emlék..
Így év végére ennél több mi kell még?

Sikos Zsolt